Hát ezt is megértük. Egyik este nagyon kikeltem magamból, hogy már megint a földön kell aludnom. Egyátalán nem volt hozzákedvem. Zazi látta ezt és így szólt:
"Anya én már nagyfiú vagyok, te kimész a szobából és akkor nem kell Neked többet a földön aludni".
Olyan édes volt, annyira aranyos. És kimentem. És ő egyedül elaludt. Hurrrá!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.