Zazikám lebetegedett. Ahogy annak idején anyukám is csinálta, igyekszem ilyenkor nem azt erősíteni benne, hogy jaj mennyire beteg vagy, hanem elterelni a figyelmét (már amennyire lehetséges).
Ő még betegen is nagyon mozgékony, nem az az elfekvős típus. Így ezt kihasználva játszottunk egy jó nagyot.
Előszedtem azt a műanyag bevásárló kocsit, amit még kisebb korában imádott tologatni. Van egy csomó zöldségünk, gyümölcsünk és más élelmiszerünk. Ígyhát elindultunk és telepakoltuk a bevásárlókocsit. A Jézuskától kapott mérlegen előtte persze lemértünk mindent. Majd odamentünk a pénztárhoz vonalkódleolvasóval leolvastuk a cuccot majd kifizettük. Aztán bevásárlótáskába pakoltuk és hazavittük. Előszedtük a vágódeszkát és a tépőzáras zöldeket és gyümiket mind felszeleteltük. Tepsibe raktuk (ez még a Fakopáncsos karácsonyi díszek tárolója, amibe pont elférnek a felszeletelt zöldek és pont belefér a tűzhely polcára). Aztán bekapcsoltuk a sütőt és amíg a kaja megfőlt megterítettünk. Erre már apa is hazaért. Aztán Zazi kiadagolta a kaját és megettük. Evés után szerette volna elmosogatni az edényeket, de jobb híján ezt a falon tette meg. Összenéztünk apával: a nyuszi ugyanis egy kültéren is használható mosógatót fog hozni neki. Ezek szerint nem volt rossz ötlet. Gondoltam pacsázni szeret.... :)