Kreatív fotók

Ez egy olyan tevékenység volt, ami az én tetszésemet nyerte el, Zalánét nem igazán... Ettől függetlenül gondoltam azért írok róla, mert a gyerekes énemnek nagyon bejött :)

Nem kell hozzá más, mint egy pár példányban kinyomtatott fotó valamelyik családtagról / jófej barátról egy adag fantázia és egy kis kreativitás. Meg persze pár filctoll ;)

 A Rocksztár Zs. műve, látszik, hogy milyen szépen kidolgozott.

Az enyémek gyorsan készültek, csak úgy összecsaptam, mert láttam, hogy Zalánt nem nagyon villanyozta fel a dolog és nem akartam túl sok energiát belefektetni. 

 Az elkészült "művek" viszont elnyerték a tetszését, amikor kiraktam a szekrényajtóra. Ő viszont ennek ellenére sem csinált egyet sem, pedig megkapta az én fotóimat és mondtam neki, hogy engedje el nyugodtan a fantáziáját, csinálhat belőlem bármit, amit akar: boszorkát, vén szipirtyót de még sárkányt is :)

Óriás névreszóló labirintus

 

A Mazey egy betűtípus, amit Fontstruct-ról lehet ingyen letölteni regisztráció után. Én A4-es lapra nyomtattam 1-1 betűt, így olyan nagy labirintusok lettek, hogy egy kisebb autóval (mi kedvencünket Guidot választottuk a Verdákból) végig lehet autókázni a labirintuson.

Ígyhát Guido imád már nemcsak Ferrarit, hanem labirintus is ;) :D :D

Természetesen Zalán nevének betűit nyomtattam ki.

Ötlet forrása

Első sulis élmények

Az első két napból kapásból két dolog maradt meg a kölykökben: a tűzriadó és az, hogy megnézték, hogy nem tetűsek-e :) No komment :)

Tegnap Zalán közelebbről is tanulmányozta az udvaron lévő por összetételét. Persze nem valami tudományos kísérletet hajtott végre, hanem túlesett az első iskolai sérülésen :) Felugrott egy padra, ami olyan szerencsétlenül van kialakítva, hogy azon a részen, ahova csórik leérnek ugrás után kiemelkedik a földből valami padkaféle, amibe beakadt a lába és akkorát esett, hogy csak úgy nyekkent. A fejét is beütötte : a fél arca és a fél oldala végig csurom por volt. 4 helyen lehorzsolta magát. Ha valaki ezek után azt hiszi, hogy legalább megtanulta, hogy oda nem kellene felugrani, az ki kell ábrándítanom. 1-2 perc keserves sírás után megint ugyanúgy ugrabugrált ott a többiekkel, bár már kisebb elánnal :) Szerintem még párszor átesik ott, mire tudatosul benne, hogy azt nem kellene. Csóri tanítónénik úgyis hiába tépik majd a szájukat.  Ő az a típusú gyerek, aki a saját kárán tanul.

Megvan az első piros pont is, képzeljétek el magatartásból!!!  Minden nap pontozzák őket. Tegnap szerencsére pirosat kapott :)

Aztán volt szülői értekezlet, ahonnan teljesen leforrázva jöttem ki  1/4 8-kor: csak azt nem tudtam meg, hogy holnapra mit kell bepakolni. Na mindegy szép lassan majd belerázódik mindenki az új ritmusba.

Első nap az iskolában

Nyáron amikor megkérdezték Zalántól, hogy várja-e az iskolát , akkor:
-  azt mondta nemes egyszerűséggel, hogy nem
- vagy amikor már megúnta a sok kérdezgetést és hitetlenkedést akkor rávágta, hogy igen, de én tudtam, hogy az igazából nem-et jelent :)

Ha felhoztam a témát, arra kért, hogy ne beszéljünk róla. Nem értettem igazából, hogy miért, de nem erőszakoskodtam.Aztán elgondolkodtam, hogy igazából miért is várjuk tőlük azt, hogy várjanak egy számukra majdnem teljesen ismeretlen dolgot. Próbáltam a kis gyerek fejével gondolkodni és így végre megértettem. Nem is zaklattam ezzel tovább.

Eljött az iskolakezdés napja. Reggel szépen felöltözködtünk és még lett volna jó negyedóra az indulásig és egyszercsak azt látom, hogy az én fiam - aki nem várja az iskolát - ott áll, Star Wars-os iskolatáskájával a hátán, teljes készültségben és indulni szeretne.

Előre megbeszéltük pár anyukával, hogy csakúgy mint az Évnyitóra, az első nap is együtt megyünk a suliba, így nem lesz nekik annyira félelmetes.  Így is lett és azt kell, hogy mondjam , hogy jó taktika volt ;)

Az első nap jól sikerült, amikor mentünk értük azt mondták, hogy minden jó volt és az iskola sokkal jobb, mint az ovi. Remélem ez a lelkesedés még jó sokáig kitart  ;)

Kiszíneztek egy macit, a tanító néni ráírta a nevüket, egy madzagra kötötték és a nyakukba tették. Volt próba Tűzriadó is, ez nagyon megmaradt bennük.

A nyílt napon kaptak egy rajzot, amit kiszínezhettek és első nap visszavihették a suliba. Zalán is kiszínezte és ezért cserébe szorgalomból kapott egy méhecskét, ha jól értettem.

Most pedig beszélnék kicsit az én érzéseimről is, mivel nagyon is meglepődtem rajtuk. Igazából nem is gondoltam rá, hogy majd nekem is lesznek problémáim az iskolakezdéssel (hiszen Z. bölcsis is volt, meg ovis is), ezért furcsálltam, hogy vasárnap este miért ugrik gombócba a gyomrom. Gondoltam majd elmúlik, de hétfőn reggel még rosszabb lett. Amikor meg otthagytam szegényt azzal a hatalmas iskolatáskával a suliban ismeretlen tanárnénikkel és sok ismeretlen gyerekkel, akkor tetőzött a dolog. Hiába csengtek a fülembe Z. óvónénijének szavai (akivel 3 nappal előtte futottam össze a városban), hogy nem lesz vele semmi baj, okos és nagyon barátkozós kisfiú, hiába tudja az eszem, hogy jó helyen van, hiába mentünk ezen keresztül már 2x is, hiába próbálok hadakozni az érzés ellen, nehogy Z. is megérezze és átragadjon rá, a gyomrom mégis egyértelmű jelét adja annak, hogy szorongok. Ez van. Remélem (és igazából tudom is) el fog múlni, amint belerázódunk az új élethelyzetbe.

Jó iskolakezdést kívánok minden kis lurkónak és az Édesanyáknak is ;)

Lego abc

Megépítettem Zalánnak legóból az ABC-t. Aztán szavakat raktunk ki belőle. Z. természetesen a nevével kezdte :

Aztán egyszerűbb szavakkal próbálkoztunk.

Majd a lakóhelyünk került sorra:

És ha már LEGO, akkor a legot is kiraktuk legoból:

Ezt pedig Virágnak ajánlom a gyereketetőből viszonzásul a díjért. Köszi mégegyszer!

Aztán még pár üdvözlőszót is megépítettünk:

Majd a színeket is kiraktuk:

Igazán fiús képkeret

Nem tudom hol találtam, ha valaki felismeri, jelentkezzen nyugodtan.

Csikizés

Hát ez a kölök jól rákapott a csikizésre.

Én soha nem szerettem, én mindig csak kínomban röhögtem , amikor kisgyerekként csikáltak, de neki annyira tetszik ahogy nevetek, hogy az ő kedvéért nemcsak, hogy elviselem, de megpróbálok jó képet is ágni hozzá ;)