Most, hogy a gyerekek már nagycsoportosok, a szülők is részt vehettek a farsangon. Eddig nem. Hogy mi ebben a logika? Ezt kérlek ne kérdezzétek, mert hiába töröm rajta a fejem semmi épkézláb megoldás nem jut az eszembe.
Lényeg a lényeg. Be lehet öltözni. Először nem akartam, mert az évek alatt teljesen hozzászoktam, hogy minket teljesen kihagynak a farsangokból, sikerült kiölniük belőlem minden lelkesedést. Végül mégis úgy döntöttem beöltözök, természetesen egyetlen okból kifolyólag: azért, hogy Zalán örüljön.
Mivel az utóbbi időben jól meghíztam (szerintem anyu halála, meg a sarkantyúm is közrejátszik) valami ápol és eltakar jelmezre gondoltam. Kis elmélkedés után rá is találtam egy ennek a kívánalmamnak teljesen megfelelő jelmezre: ROBOT leszek!!!
Egy kartondobozból (amiben kényelmesen elfértem) alakítottam ki a robot testét, egy másikból pedig a fejét.
A szemeit kimustrált CD lemezből készítettem (egyesek szerint nagyon kifejezőre sikerült).
Zseníliából készültek az antennái.
Kollégám Tomi segítségével "kibeleztem" egy számítógép-billentyűzetet és sok hasznos dologra találtam benne, amiket fel is használtam a robot test díszítésére.
Készítettem még mozgatható olajszintjelzőt milton kapocs segítségével, rugót zseníliadrótból, meg sok-sok rajzot.
Verset is írtam, de azt nem kellett elmondanom (jobbnak láttam inkább felkészülni, nehogy meglepetésként érjen a feladat és lebőgés legyen belőle).
"Én vagyok a robot,
a fejemen doboz.
Nehezen mozgok,
de ezen nem szomorkodok.
Ha pedig megolajoztok,
én nagyon boldog vagyok"
Hát nem egy koszorús költemény, de azért megteszi ;)
Közben kiderült, hogy írtam már erről egy bejegyzést sokkal több képpel :) Öregszem :)
