Sanya 37

37 éves lettem.

Ha valaki 1 évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy anyukám nélkül fogom tölteni a szülinapomat, biztosan nem hittem volna neki. És mégis így lett. És túléltem. A karácsonyt. A szülinapját. És (bár és-sel nem kezdünk mondatot) úgy tűnik, hogy az én szülinapomat is túl fogom.

Anyu volt az, akitől minden szülinapomra kaptam virágot, pedig ilyenkor a vágott virág ára az egekben van mindig. Tortát is sütött mindig. Finomat. Amiből többé sajnos már nem eszem.

A szülinapomon is nagyon hiányzol anyukám!

35 éves lettem

A tortát Zalánnal együtt díszítettük :)

Egy kis visszatekintés:

Kicsit elkeseredtem, amikor rájöttem, hogy idén 35 éves leszek. Az edzőteremben megismerkedtem egy családdal, ahol a srác 17 éves. Belegondoltam, hogy Uramisten, ez a srác akár a fiam is lehetne. Ekkor nagyon elszontyolodtam. Majd megijedtem. Jézusom!!! Villámként csapott belém hirtelen a tudat: én biza egy icike picikét megöregedtem.

Aztán beszéltem Bogsa barátnőmmel (1-2 héttel előttem töltötte be a 35-öt), aki azt mondta a nyavalygásomat hallva, hogy, ne vicceljek 35 után kezdődik az ÉLET! Tényleg? Elgondolkodtam egy pillanatra és hittem neki. Azóta is ezek szerint élem tyúkszaros kis életem és vígasztalok most már Én mindenkit, akit hasonló gondolatok gyötörnek, mint akkor engem.