A gyermek színválasztása megmutatja, hogyan kell hozzá közeledni. Ebből következtetni lehet arra nagyjából, hogy milyen hangulatban van.
Ha
a gyermek a piros színt választja az eléje tett színes tárgyak közül,
akkor valószínű, hogy izgatott a helyzet miatt, nyugtatni kell. Azt is
jelzi számunkra, hogy életerős, egészséges.
Ha
kéket választ, akkor nyugodtak lehetünk: nyugodt gyermekkel van
dolgunk, aki együttműködik és biztosan végigcsinálja a feladatokat.
A lila színt választó gyermekek nagyon érzékenyek, érdeklődőek, 
é művészlelkűek, kedvesek, éppen ezért könnyen elkalandozik a figyelmük. Mesésen, játékosan kell őket a feladatban tartani.
Az
a gyermek, aki zöld színt választ akaratos, erős éntudattal
rendelkezik, jól fejlett a kritikai érzéke (ennek esetenként "szenvedő"
alanyai is lehetünk). Szigorúan egyenrangú félként kell kezelni. Esetleg
mi magunk is kövessünk el egy-egy hibát (amit hangosan meg is jegyzünk)
annak érdekében, hogy lássa: lám, itt hibázni is szabad. 
A
citromsárga az aktivitás, lelkesedés, önmegvalósítás jele. Azt jelzi
számunkra, hogy a gyermek örül, hogy nálunk lehet, de ha érdekesebb
dolog akad, akkor könnyen kilép a feladatból. Ezért törekedni kell arra,
hogy minden ingerkeltő dolgot (apró csecsebecsék, képeskönyvek,
játékok) rakjunk el a látóteréből. 
A
barna színt választó gyermek passzív, kerüli a konfliktust.
Elképzelhető, hogy fáradt, beteg, ezért ne terheljük túl. Az egyes
feladatok között biztosítsunk számára időt a pihenésre.
A
fekete egyértelműen jelzi számunkra, hogy a gyermek az egészet
stresszként éli meg, tiltakozik a feladatok miatt. Ilyenkor ( ha a
gyermek idősebb) nyugodtan kérdezzünk rá, hogy "Anya kedvéért jöttél
el?" Beszélgessünk kicsit, nyugtassuk meg, bátorítsuk, bíztassuk. 
A
szürke színt választó gyermekkel lehet a legnehezebb dolgunk: neki már
"minden mindegy". Mindenben bizonytalan, a sok csalódás miatt elzárkózik
a világ elől. Nagyon sok dícsérettel, biztatással eredményesen
dolgozhatunk együtt.
A
fehér a tisztaság, a távolságtartás, az erő jelzője lehet. A zöldet
választó gyermeknél is fontosabb számára az egyenrangúság érzése, vele
szemben 3 lépés távolságot kell tartanunk.
A
rózsaszínt választó gyermek erős egyéniség, biztos, hogy végigcsinálja a
feladatokat, jó minőségű munkát adva ki a kezéből. Feltétel nélkül
elfogad bennünket.
A
narancssárga szín is feszültséget jelez, de nem olyan erőset, mint a
piros. Éppen csak annyit, amennyitől még jobb lesz a gyermek munkája.
Örül a feladatnak.
A
bordót választó pontos, precíz, aprólékos, de oda kell rá figyelni,
mert hajlamos arra, hogy elvesszen a részletekben. Igyekszik pontos
munkát adni. Fontos a biztatás, mert valahol, valamikor kudarc érhette.
