Hatalmas pelyhekben kezdett el esni a hó délelőtt. Anya felállított az ablak elé a székre onnan jól láttam, hogy a játszóteret és az egész környéket belepte a szép fehér hó. De az én kis agyam még nem úgy működik, mint a felnőtteké és mivel csak azt láttam, hogy belepte az utcákat a hó, ez volt az első reakcióm: KOSZOS!
Apa és anya jót nevettek ezen, aztán felöltöztünk mindhárman és lementünk örülni a hónak. Háááááááát, nekem nagyon tetszett!!!! De láttátok volna anyakát! Teljesen kifordult önmagából :)))))))))))))))))
Itt még normális
Aztán az első gyanús jel az volt, hogy elkezdett dobálni a hóesésben:
Itt kezdett befordulni, fura alakzatokat vett fel és fura arcokat vágott.
Én értetlenül álltam előtte: fogalmam sem volt mit csinál :)
Egyre furább lett.
Aztán kirobbant :))))) 
Látjátok mit írtak apáék a hóba? A nevemet, meg az évszámot (amit persze eltévesztettek, de ez részemről nem von le semmit az értékéből), amikor először láttam havat.
Aztán hógolyóztunk, anyuka ekkor is elég furcsán viselkedett: sikitozva futott el előlem, pedig én csak meg akartam mutatni neki milyen ügyesen tudok már célozni .)
