Egyik sétánk során bukkantunk rá. Olyan jókat kardoztunk vele ott a parkban, hogy én már azt vártam mikor jönnek értem kényszerzubbonnyal :)
Hoztunk belőle haza is. Természetesen nem örök darab, de egy jó kis kardozást kibír.
Z-nak elmagyaráztam, hogy nem kell nagyokat ütni vele, akkor tovább bírja. Így inkább cselezett, meg bökdösött vele. És örült, amikor eltalált én meg a földre rogytam ;)
Jó móka volt ;)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.