Múlt hétvégén bicajjal kirándultunk a Sióparton.
Az tetszett nagyon benne, hogy a lakásunktól pár km-re mentünk csak el, nem valami flancos gyerekeknek való helyre, mégis annyira jól éreztük magunkat: bicajoztunk, siklót , ejtőernyősöket láttunk, focimeccsen voltunk, fagyiztunk.
Annyi minden történt, hogy több bejegyzést fogok róla írni, mint ahogy az élménykünyvünk és jó pár oldallal gyarapodik majd ;)
Szóval szépen tekertünk a bicajúton, egyszer csak megjelent a levegőben egy repülő és pár másodperc múlva azt láttuk,hogy ejtőernyősök ugrálnak ki belőle. Kicsi szines gombostűfejnyi pöttyök lepték el az eget. Zalánnak (és persze nekünk is) nagyon tetszett, így amikor hazamentünk megnéztük a neten, hogy milyen is egy igazi "ernyős"
Aztán eszembe jutott, hogy az egyik kísérletezős könyvünkben van egy otthon elkészíthető ejtőernyős, ami elvileg repül is, így nekiálltam elkészíteni. Nylonszatyorból 22x22 cm-es négyzetet vágtam ki. A 4 végére lyukat vágtam olló hegyével, aztán 4 egyenlő hosszúságú cérnát kötöttem mindegyikre.
Kartonpapírból egyszerű emberkét vágtam ki, a fejébe lyukat vágtam és áthúztam rajta a négy cérnát, aztán megcsomóztam.
Már csak a tesztelés maradt hátra. Zalán feldobta, de mivel az ernyősnek nem volt elég ideje és helye a repülésre először nagy csalódás volt neki. Így hát kitaláltuk, hogy álljon fel az asztalra. Ez telibetalált. Jó sokáig reptette így az ernyőst. Végül már a bordásfal tetejéről küldte le :)
Ez a kis fürkész sorozat (Lidl-ben vettem párszáz forintért) levegővel foglalkozó része
És ezek az aktuális oldalai:
A végén az Élménykönyvünkbe (erről majd később írok) ragasztottunk egy fényképet (amin persze semmi nem látszott az ejtőernyősőkből, így Zé rajzolgatta tele szines pöttyökkel) és készült egy rajz is:
Itt elolvashatod a kirándulás folytatását, ha érdekel.
